A Gráci Művészeti Egyetem Egyházzenei és Orgona Intézetének szkólája 1964-től, az Egyházzenei Intézet megalapítása óta működik. A szkólaéneklés szilárd alkotórésze az egyházzenei tanulmányoknak, a gregorianisztikai főszak hallgatói számára pedig a legfontosabb énekegyüttes az egyéni karvezetési tevékenységhez. P. Laurentius Hora OSB és prof. Gottfried Sauseng után a szkólát jelenleg prof. dr. Franz Karl Prassl vezeti, 1987 óta. Az együttes rendszeresen énekel a gráci dómban, és különleges alkalmakra gyakran meghívták énekszolgálatra - például a Kultúra Pápai Tanácsának gráci találkozójára 2003-ban, a 2004-es mariazelli Közép-Európai Katolikus Napra stb. A szkóla nagy sikert aratott a legutóbbi watou-i fesztiválon való fellépésével. A váci fesztiválon való részvétel egy nagyobb koncertkörút része (Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Litvánia, Fehéroroszország), amelyet prof. Prassl és Eugeen Liven d'Abelardo közösen vezet - ez utóbbi gráci vendégtanárként egy ideig vezette a szkólát. A szkóla jelenleg olyan hölgyekből áll, akik a gregorianisztikát részben főszakként választották magiszteri tanulmányaikra.
Eugeen Liven d'Abelardo hosszú éveken át az amszterdami szkóla vezetője volt, jelenleg az Ensemble Hartkerianát irányítja.
Franz Karl Praßl a gráci Művészeti Egyetem gregoriansztika professzora és a Grazer Choralschola karvezetője.
A Schola Resupina 2004-ben alakult Bécsben. A szkóla tagjai ének- és gregorián-képzésüket a bécsi, freiburgi, stuttgarti, pozsonyi és krakkói zeneművészeti főiskolákon szerezték.
A szkóla azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy gyakorlatában a gregorián ének teljességét fejezze ki, és a szent szövegek összes dimenzióját hallhatóvá tegye - a tartalmi kimondás logikus, teologikus és érzelmi vonatkozásában egyaránt. A Schola Resupina tevékenységében a koncerteken és fesztiválokon való fellépés, valamint a liturgikus énekszolgálat egyaránt jelen van. A szkóla 2004 óta rendszeresen vendége volt a Lange Nacht der Musik (A zene hosszú éjszakája) rendezvényeknek a bécsi Stephansdomban, és többször lépett fel a bécsi Zenei Egyetem templomában. Éneke hallgatható volt a Wiener Orgelkonzerte és a Leoklassik koncertsorozatokon, ezenkívül számos bécsi templomban (St. Leopold, Liechtental, Ober-St.-Veit). Koncertkörútjai során a szkóla eljutott Alsó-Ausztriába, Németországba és Magyarországra. Liturgikus szolgálatai során a szkóla rendszeresen énekel a bécsi Peterskirche latin nyelvű főpapi miséin.
A szkóla tagjai: Földényi Kinga, Doris Hintersteininger, Bomi Kim, Joanna Kucharko, Helene von Rechenberg, Sylvia Urdová, Isabell Köstler (szkólavezető).
Isabell Köstler egyházzenét és iskolai énektanítást tanult (gregorián ének és karvezetés súlyponttal) Nürnbergben, Stuttgartban és Bécsben, többek között a Pro Scientia Osztrák Tanulmányi Alapítvány ösztöndíjasa is volt. Zenetudományi doktorátusát gregorianisztikai szakterületen szerezte. Jelenleg gregorián éneket oktat (Kloster Maria Roggendorf, Alsó-Ausztria), és egyházzenei tevékenységet fejt ki több kórus és szkóla vezetőjeként a St. Hubertus és Ober-St.-Veit (Bécs XIII.) egyházközségekben. Az Arnold Schönberg Kórus énekese.
Az együttes 1996-ban jött létre. Tagjait olyan zenészek - énekesek, zeneszerzők, hangszeresek és karvezetők - alkotják, akik mindannyian érdeklődnek a gregorián ének iránt, hiszen a gregorián minden európai zenei kultúra alapjául szolgál. A gregorián énekek mellett a Vox Clamantis együttes gyakran ad elő korai polifónikus és kortárs darabokat is. Több észt zeneszerző, köztük Helena Tulve, Tonis Kaumann, Toivo Tulev és Erkki-Sven Tüür is írt már darabokat a Vox Clamantis számára, és gyakran éneklik Arvo Pärt műveit is. Az együttes fellépett olyan nemzetközileg elismert orgonistákkal is, mint Jean Boyer és Jon Laukvik, koncertezett a hírneves katalán szopránnal, Arianna Savall-al, a Hortus Musicus együttessel, és az Észt Filharmonikus Kamarakórussal is. A folyamatos együttműködés neves zenészekkel - a Weekend Guitar Trio-val, Villu Veski szaxofon játékossal és az amerikai ütőssel, Brian Melvinnel - életre hívott olyan Impromtu műsorokat, amelyek alapját improvizációk alkotják. 2007. tavaszán pedig egy új műsor, a "Sacred Voices" (Szent Hangok) bemutatója volt hallható Dhafer Youssef tunéziai énekessel.
A Vox Clamantis együttes lemezei az ECM Records-nál és az Arion stúdióiban kerültek felvételre. Az "Annum per annum" CD-n, amely nemzetközi elismerést kapott, a gregorián ének és a korai polifónikus művek összefonódnak Arvo Pärt orgonazenéjével. A felvételen az együttessel Aare-Paul Lattik orgonaművész játszik.
A Vox Clamantis turnézott már Európában, Kanadában és Libanonban is. A párizsi gregorián kórussal való együttműködésnek köszönhetően pedig a számos európai turné mellett Marokkóban és Japánban is koncertezett már. Az együttes művészeti vezetője és karnagya Jaan-Eik Tulve.
A Capella Gregoriana a Szent Gergely Egyházzenei Intézet egyik részlege, a tanulmányi folyamatban így fontos szerep hárul rá. A CG keretében egyházzenei kutatómunka és koncerttevékenység egyaránt folyik. Nem csupán a római katolikus liturgikus zene terén nyilvánul meg, hanem más keresztény egyházak, illetve a buddhista közösségek zenéje iránt is érdeklődik. >
Minthogy az egyházzene nyomait kutatja és annak belső világát kutatja, a CG rendszeresen végez liturgikus énekszolgálatot vasárnapi szentmiséken. Az énekegyüttes prof. dr. Godehard Joppich vezetésével CD-n rögzített hangfelvételeket is készített.
Chikako Hashimoto a tokiói Musashino Zeneművészeti Főiskolán ének főszakon tanult, majd egyházzenei tanulmányokat folytatott a kölni Zeneművészeti Főiskolán. Ugyanakkor további énekoktatásban részesült a Rajnai Zeneiskolában E. Luckenbach Hartmann keze alatt, illetve csembalót tanult A. M. Bohne vezetésével. L. Agustoni vezette be a gregorián szemiológiába. Többször vett részt a G. Brechmann és G. Joppich vezette gregorián tanfolyamokon. Japánba való visszatérése után, 1979-ben P. Gereon Goldmann OFM-mel közösen megalapította és kiépítette a tokiói Szent Gergely Egyházzenei Intézetet, amelynek tevékenysége három pillérre támaszkodik: tanulmányi, nevelési és gyakorlati-egyházzenei munkára. Chikako Hashimoto jelenleg az intézet vezetője.
A kórus egy budai zenei tagozatos általános iskola gyermekkaraként vált egyre ismertebbé előbb Magyarországon, majd Európa-szerte. 1988 óta, mint a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola leánykara működik. Repertoárja a gregorián énektől napjaink kórusirodalmáig terjed. Felléptek Európa számos országában és az Egyesült Államokban. Mind a hazai, mind a nemzetközi versenyeken (pl. Gießen, Debrecen, Budapest, Arnhem, Kölni Rádiós Kórusverseny) jelentős sikereket értek el, több kategóriában kaptak első díjat, valamint nagydíjat és különdíjat. A Linzi Kórusolimpián, 2000-ben a gregorián kategóriában elnyerte az Olimpiai Bajnok címet. Első CD-jük 1994-ben Cantate Domino címmel jelent meg. 2002-től Cum Maria címmel jelenik meg CD-sorozat, amely az egyházi év Mária-ünnepeit mutatja be gregorián és klasszikus zenei tételeken keresztül.
A kórus vezetője a Kórusiskola alapítója és művészeti vezetője, Liszt díjas karnagy, a Gregorián Társaság alelnöke, a KÓTA Művészeti Bizottságának tagja. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen kapott karnagyi diplomát 1977-ben. 1973 - 1990-ig a pesti Jézus Szíve templom karnagya volt, 1978 - 88 között a budai Kosciuszkó Tádé utcai zenei tagozatos általános iskola énektanára, itt hozta létre a Jubilate gyermekkórust amely fokozatosan a világ gyermekkórusainak élvonalába kerül. A Jubilate kórus magjára építve 1988-ban megalapítja a tizenkét osztályos Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolát, az ország első és máig egyetlen kórusiskoláját. Az iskolában a kodályi elképzelések ötvöződnek az angol katedrálisi kórusiskolák hagyományaival. 1996-ban alapította meg a Cantate Vegyeskart az a Kórusiskolában érettségizett fiatalokból. Előadásokat tart különböző országokban (Japán, Románia, Csehország, USA). l990-ben a Hamburgi Katolikus Akadémia "Magyar Gyermekkultúráért" díját ítélték neki, majd 1995-ben elnyerte a Liszt-díjat, 1994-ben és 1997-ben "Artisjus" díjat kapott. 2001-ben Nívódíjban részesült, 2003-ban megkapta a Kodály Közművelődési Díjat, valamint a Pro Scholis Urbis díjat. 2004-ben Virág Benedek díjat kapott, 2006-ban pedig zenepedagógiai munkásságáért Magyar Örökség-díjjal tüntették ki.
A Cantate kórust a Kodály Zoltán Magyar Kórus iskola egykori növendékei alapították 1996-ban, ifj. Sapszon Ferenc vezetésével. Tagjai között a legkülönbözőbb főiskolák illetve egyetemek hallgatói énekelnek. A kórus repertoárján oratórikus művek, valamint a kórusirodalom remekművei szerepelnek a gregoriántól napjainkig.
Több nemzetközi kórusversenyen (Gießen, Riva del Garda ) szerzett több kategóriában első díjat, valamint a verseny nagydíját. A 2000-ben rendezett Linzi Kórusolimpián gregorián kategóriában aranyérmet szerzett, több más kategóriában pedig olimpiai bajnok lett. Meghívott együttesként vett részt a Watui Nemzetközi Gregorián Fesztiválon 2000-ben, 2003-ban és 2006-ban.
A Jubilate kórussal együtt énekel a Cum Maria CD-sorozat albumain.
Az együttest 1993-ban alapította Béres György énektanárokból, főiskolai hallgatókból és a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskola növendékeiből. Fő célja, hogy a gregorián éneket a liturgiában szólaltassa meg, ezért 1996 óta a Pesti Ferencesek templomában hetente gregorián misét énekel. A szkóla rendszeresen szerepel az országos gregorián tanulmányi napokon, 1995-ben fellépett a Bécsi Nemzetközi Gregorián Kongresszuson. 1998-ban, 2002-ben, és 2005-ben énekelt a Váci Nemzetközi Gregorián Fesztiválon.
A szkóla vezetője, Béres György, akit 1951-ben szenteltek pappá, 1961-ben a Bécsi Zeneakadémián szerezte egyházzenei diplomáját. 1979-től 1998-ig Bécsben plébános. A münsterschwarzachi kutatóműhelyben dolgozott Eugène Cardine-nal a gregorián ének restaurálásán. Később a Bécsi Egyetem Zenetudományi Intézetében, majd a salzburgi Mozarteumban, 1996-tól 2000-ig pedig a pozsonyi Zeneművészeti Főiskolán és az Aloisianum Jezsuita Hittudományi Intézetben oktatta a gregorián éneket tanította és a gregorián szemiológiát. Magyarországon 1985-től minden évben gregorián kurzust tart, 1990-től a Gregorián Társaság alapító elnöke. 1999-től Pannonhalmán akkreditált gregorián kurzust tart. A Váci Nemzetközi Gregorián Fesztiválok művészeti vezetője és főrendezője.
Az In Dulci Iubilo női szkóla, amely immár több mint egy évtizede énekel gregorián, ambrozián és más középkori monodikus éneket. A kórust kezdettől fogva Alberto Turco vezeti. A szkóla számos hangversenyen adott elő a nagyobb olasz városokban, valamint fesztiválokon és egyéb zenei rendezvényeken vett részt. Kifinomult előadásmódja élénk érdeklődést váltott ki a zenekritikusok részéről. Éppen ez az oka annak is, hogy tagjai az ország legkülönbözőbb részeiről származnak. A kórus két albumot adott ki, Salve festa dies és Ambrosian Chant címmel.
A kórus vezetője, Alberto Turco egyúttal a veronai székesegyház énekkarának karnagya. A milánói Pápai Ambrozián Egyházzenei Intézetben gregorián énekből doktorátust, egyházzenei komponálásból licenciátust szerzett. Jelenleg a római Pápai Egyházzenei Intézet gregoriántanára, továbbá a veronai Szent Zénó Hittudományi Iskolában meghívott előadóként liturgikus zenetudományt oktat. Időszakosan a solesmes-i bencés apátságban tartózkodik, mint a középkori egyszólamú liturgikus repertoár kutatója. Az AISCGre igazgatótanácsának tagja. A Nova Schola Gregoriana vezetője, mellyel számos hangversenykörúton és fesztiválon szerepelt. Az 1998-as (I.) Váci Nemzetközi Gregorián Fesztiválon ez utóbbi szkólájával vett részt. Ugyancsak ő vezeti a Virum Schola Gregoriana-t a római Pápai Egyházzenei Intézetben. A Codices Gregoriani című gregorián paleográfiai sorozat szerkesztője Nino Albarosaval. Számos gregorián és ambrozián zenei tárgyú tudományos cikk szerzője, nemzetközi gregorián tanfolyamok meghívott oktatója. A solesmes-i bencés Dom Jean Claire-rel együtt ő szerkesztette az ambrozián Antiphonale Missarum Simplex-et.
A kórus előadásmódjának központi eleme, hogy az adiasztematikus (azaz vonal nélküli) neumaírásból következtet a szövegre, dallamra és esztétikára. A neumák nem csupán az egyes zenei elemek előadásmódjára utalnak, hanem ezentúl szélesebb horizontú és mélyebb szemioesztétikai tartalmat hordoznak. Az előadásmódban fontos szerepet tölt be "a szavak helyes hangsúlyozása, amely nem a hangsúlyos szótag intenzívebb kiejtését jelenti, hanem a lendület és megnyugvás viszonyának megteremtését a hangsúly és a végszótag között. Az intenzitás növelése ugyanis szétszaggatja a szót, a hangsúlyozás legfőbb célja viszont éppen a szó egysége" (Dom Joseph Gajard).